Az ajkak és a szájüreg elváltozásai

Tartalom:
Az ajakherpesz
Repedezett, száraz ajkak
Az afta
(2020.11.27)
Az akadémikus orvoslás amúgy is jeleskedik abban, hogy a különböző tüneteket össze(-vissza) társítsa, (számomra) sokszor szélsőségesen ambivalens módon, a jelen járványhelyzetben, amikor minden és mindenki extrém gyanús, hiszen a "tünetmentes vírushordozók a legveszélyesebbek, és nem is sejtjük, mennyien vannak"...  😀
...szóval, ilyenkor ez a tendencia ipari méreteket ölt.
De nem szeretnék erre több figyelmet pazarolni, mindössze felvezetőként említettem ezt, mivel a következőekben azokat az ajkat, szájüreget, nyelvet érintő tünetek funkcionális és érzelmi tartalmát vizsgáljuk, amiket újabban a covid-19-hez társítanak.

 

A száj a szájüreggel induló tápcsatorna táplálék-/falat-felvevő része. Az ajkak felülete laphámmal borított, ami funkciójából adódóan az érintkezéssel/elválasztással és érzékeléssel kapcsolatban reagál. Itt történik a számunkra létfontosságú falat bekebelezése, az első érintkezés "vágyaink tárgyával".
Az ajkakat érintő elváltozások hátterében egy olyan érzelmi/érzet tartalom áll, miszerint vagy szeretnénk, hogy a szájjal érintkezzen valami, vagy éppen ellenkezőleg, szeretnénk, ha az adott dolog távol maradna, félünk az érintkezéssel kapcsolatban.

Az ajakherpesz tünet és a herpeszvírus akkor jelenik meg, amikor ezek a vágyaink vagy ellenérzéseink elmúltak.

Az érzelmek/érzetek jelenlétében ugyanis a laphám elvékonyodik, fekélyesedni kezd, azok kifejezésével (vagy a konfliktus megoldásával) az érintett terület ödémásodással, gyulladással, vírusokkal, szövet szaporulattal regenerálódik.
Például biztosan hallottuk már, hogy azt mondják, hogy: "olyan jól belaktam, hogy kicsapta a számat".
Ilyenkor az étellel kapcsolatos (viszonylag erőteljes) vágyunk idézi elő az ajak laphám reakcióját. Azért, hogy a vágyott falat minél előbb és minél gördülékenyebben bekebelezésre kerülhessen, ezért a laphám elvékonyítással, (átmérő növeléssel) próbálja eltüntetni a vélt akadályokat. Amikor sikerrel bekerült a vágyott étel a szájüregbe, megjelenik a herpesz, a gyulladásos regenerálódás.

 

Ugyanez a reakció a vágy szexuális vonatkozásaira, ha a vágyott érintkezés éppen nem egy étellel, hanem valakinek a csókjával kapcsolatos. Amikor a csók beteljesül, (vagy csak elmúlik a vágy,) akkor kezdődik a gyulladásos regenerálódás a herpeszvírussal.
Vagy ha ellenérzésünk támadna valamivel/valakivel kapcsolatos érintkezéssel kapcsolatban, például nem szeretnénk más poharából inni, vagy nem szeretnénk mástól puszit kapni, mert félünk a fertőzésektől, de valamiért mégis egy olyan helyzetbe kerülünk, ahol ez megtörténik, az ellenérzéseink jelenlétében laphám elvékonyodást, a megszűnésével gyulladásos regenerálódást, a herpesz megjelenését tapasztalhatjuk.

Repedezett, száraz ajkak:

Az ajkaknak jelentős szerepe van a hangképzésben, a kommunikációban - abban, hogy a "nótánkat fújjuk".
Ha például valamiért nincs módunk arra, hogy valami számunkra fontos dolgot kommunikáljuk szeretteinkkel, - amikor az embernek lakat van a száján, - és ez bennünk egy belső feszültséget eredményez, ezzel elindul az ajkak laphámjának általános fekélyesedése, - amit mi kiszáradt ajkakként érzékelünk, - hogy ez elősegítse azt, hogy a visszafojtott szavaink végre utat találjanak maguknak. Ha ez megtörtént, az ajkak duzzadásnak indulnak, begyulladnak, regenerálódnak.
(Ugyanezt a tünetet egyébként akkor is tapasztalhatjuk, ha az ellenérzésünk a hideg levegővel kapcsolatos.)

 

És hogy, hogyan kapcsolódik ez a covidhoz?
Vélhetően úgy, hogy a "szuperfertőzőnek" kikiáltott emberekkel szembeni intézkedések miatt, az elzárások, a karantén miatt, a fertőzéstől való félelem miatt nem tudjuk megélni a bensőséges kapcsolatainkat szeretteinkkel, nem tudjuk megélni a puszilkodás vágyát, és hogy az elszeparáltság, vagy akár a maszkhordási kötelezettség miatt nem tudunk megfelelően kommunikálni.
Úgy kapcsolódik, hogy az említettek következmény konfliktusokat okozhatnak, amikből következmény tüneteink származnak, de semmilyen más módon.

Az afta elnevezésen "hólyagos szájnyálkahártya gyulladást" értenek, ami egyértelműen a laphám szövet elváltozását jelenti, ennek ellenére nem éppen következetesen a szájüreg mirigyszöveteit érintő elváltozásának gyulladását is szokták aftának nevezni. (Ez nagyjából annyira precíz, mint a csavar és az anya mindegyikét csavarnak hívni.)

(2020.12.02)
Persze nem kell, hogy ez zavarjon, mindössze azért fontos, mert a különböző szövetek elváltozása mögött különböző az érzelmi/érzet-tartalom és más jobb- és bal oldalhoz társuló törvényszerűségek, mikroorganizmusok és egyéb összefüggések kapcsolódnak.
A szájüreg laphámszövete - de egyébként az egész tápcsatornában megtalálható laphám, (mint pl. nyelőcső-, gyomor-, vagy végbél-) - többnyire egy "megszorult falat kimozdítása" érdekében reagál. Azért, hogy ez mielőbb megtörténhessen, a szövet sorvadásnak indul és átmérőtágítással segíti a megakadt tartalom továbbhaladását vagy éppen eltávolítását, (kiköpését).
Ma már az evőeszközöknek köszönhetően nem feltétlen fordul elő, hogy egy oldalast egészben próbálnánk lenyelni, és hogy a csont keresztbe beszorulna a szájüregbe, tehát jogos lehet a kérdés, hogy mi az, ami miatt a jelen körülmények között mégis hosszabb ideig zavartatni tudjuk magunkat a témához kapcsolódóan?

 

Nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég, ha például letörik egy fogunk, vagy kiesik egy fogtömés, és a maradványba mindig megakad a nyelvünk, vagy a fogorvos egy hidat vagy implantátumot épít be, amit "idegennek érzünk". Ilyenkor a nyálkahártya azonnal reagál a megoldás érdekében, hogy segítsen a zavaró tényező eltávolításában. De az érzet adódhat abból is, ha esetleg ráharapunk véletlen a nyálkahártyára és konkrétan a sérült szövet miatt zavartatjuk magunkat.
Átvitt értelemben, - illetve, mert a szájüreg a hangképzésben vesz részt - ehhez a konfliktushoz tartoznak azok a "belénk szorult szavak" is, amiket egy ideig nem tudtunk megfelelően kifejezni.
Mindegy, hogy fizikailag jelenlévő dolog miatt, vagy csak átvitt értelemben érzékeljük a szájüregben a megszorultságot, a nyálkahártya mindkét esetben ugyanúgy változik.

 

Az érzelem/érzet jelenlétében a laphám sorvadással és túlérzékenységgel reagál, amikor sikerült elhárítanunk az akadályt, elindul a gyulladásos regenerálódás, szövetszaporulattal, vírusok jelenlétében, érzéketlenséggel. Amikor a gyulladásos tünet (afta) mégis fájdalommal jár, az vagy az ún. epileptokrízisben lehetséges átmenetileg, vagy a seb miatti aggódással, - esetleg a fájdalom miatt,- visszaeső konfliktusba kerültünk és emiatt a felület újra túlérzékennyé vált.
Az afta a megoldás utáni szakasz végére regenerálódik, gyakorlatilag nyom nélkül.
Nem szükséges más egyéb félelemkeltő információt hozzákapcsolni.

 

Ezen írás nem törekszik teljességre, a témakör csak egy részét érintettem, és a bennünk zajló biológiai folyamatok és a konfliktus jellegének megértésére szolgál. Minden ember élete-életvonala egyedi, ezért a pontos kiváltó okokat személyre szabottan, a megélt események függvényében érdemes vizsgálni. Az, hogy ki hogyan birkózik meg a konfliktusaival egyénenként változó, más területeket másként kezelünk, attól függően, hogy mennyi negatív tapasztalatunk, kudarc élményünk gyűlt ott össze. Egy konfliktus feltárása nem helyettesíti az orvosi ellátást.

Kapcsolódó írás:

Hogy ne maradj le semmilyen aktuális információról, iratkozz fel a hírlevelemre!

Tudj meg többet:

Ha szeretnél közreműködni abban, hogy milyen témában jelenjenek meg cikkek vagy egyéb tartalmak,
azt alább a hozzászólásoknál megteheted. Nagyra értékelem a visszajelzésed!
Ha támogatnád a munkám, sokat tudsz segíteni a cikkek megosztásával,
hogy az információ eljusson a megfelelő helyre, a megfelelő emberekhez.
Ha adományoznál a biologikus gondolkodás elterjedése érdekében, azt ITT tudod megtenni.
Köszönöm megtisztelő figyelmed!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám! Ha bármi kérdésed van, elérsz az alábbi helyeken:

Fontos linkek

Adatkezelési tájékoztatóCikkekTanfolyamokKonzultációKapcsolatRólam
© Copyright 2017-2020 - Elek Noémi - Minden jog fenntartva.
envelope-ophonefacebookyoutube-playinstagram