Talán a legegyszerűbb megérteni a vércukorszint változásokat, ha megvizsgáljuk, hogy mi történik a testünkben a különböző fizikai terhelések hatására.
Nyugalmi állapotban a tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra bontja. Ezzel egy időben a hasnyálmirigy Béta-Langerhans szigetsejtjei inzulint bocsátanak a keringési rendszerbe. Az inzulin egyfajta “kulcsként” szolgál, amely pórusokat nyit a sejtmembránon, amivel a glükóz, mint energiaforrás a sejtbe tud áramolni.
Az energia állandó utánpótlásáról az Alfa-Langerhans szigetsejtek áltak termelt glukagon gondoskodik, melynek segítségével a testünk folyamatosan feltölti a glikogénraktárainkat a májban és az izmokban, amiket folyamatosan felhasználunk azokban az időszakokban, amikor egy ideig nem jutunk táplálékhoz, és/vagy hirtelen nagyobb mennyiségű cukorra van szükségünk.
Ez a folyamat a glikogenolízis, amikor a stressz hormonok (adrenalin, kortizol) hatására a glukagon segítségével az elraktározott glikogén újra glükózzá bomlik, és a véráramba vagy közvetlenül az izmok anyagcserefolyamataiba kerül.
A fizikai aktivitás során a vércukorszint a testmozgás típusától és intenzitásától függően ingadozhat.
Egy kellemes, nem megerőltető mozgás például a vércukorszint csökkenéséhez vezethet. Ilyenkor mivel nem terheljük magunkat túlságosan, nem térünk el nagy mértékben a normál állapottól, ezért csak egy fokozott energiaigény jelentkezik az izmokban, ami az inzulinérzékenységünk növekedéséhez, és egy megnövekedett cukorfelvételhez vezet.
Ha viszont nagy intenzitású gyakorlatokat végzünk, (mint nehéz súlyzós gyakorlatok, sprintek, intenzív aerob gyakorlatok,) amikor nagy terhelésnek (=stressznek) tesszük ki magunkat, akkor az inzulintermelés leáll, és a jelentősen megnövekedett energiaszükségletünket ilyenkor a stresszhormonok és a glukagon jelenlétében a glikogenolízis folyamata biztosítja. Az adrenalin serkenti a májat, hogy glükózt juttasson a vérbe, és emiatt megemelkedik a vércukorszint.
Amikor befejezzük az edzést és megszűnik a terhelés, az ellenállás, elkezdődnek a regenerálódási folyamatok. Ilyenkor az inzulinérzékenységünk újra megnő, megkezdődik a bevitt táplálék fokozott hasznosítása, az izmok- és a cukorraktárak helyreállítása.
Mi történik konfliktus aktivitás esetén?
Amikor egy konfliktus helyzetben vagyunk, akkor akár hetekig, hónapokig, illetve amíg az fennáll, pontosan olyan terhelés, “stressz” alatt vagyunk, mint egy intenzív edzés közben, még ha ez kívülről nem is feltétlen látszik. A különbség az, hogy a stressz nem (csak) fizikai-, hanem érzelmi vonatkozású, ami sokkal inkább megterheli az agyat. Ilyenkor konfliktus aktív állapotban még éjszaka sem áll le a stresszhormonok (adrenalin, kortizol) termelése.
Ha a konfliktus tárgya az ellenállásunkat váltja ki és megköveteli tőlünk, hogy harcoljunk, és úgy érezzük, hogy van is hozzá elég erőnk, hogy a saját elképzeléseink szerint alakítsuk a helyzetet, - (azaz egy “ellenállásfélelmi konfliktust” szenvedünk el, ) - akkor pont úgy, mint egy intenzív edzés közben, az inzulintermelés blokkolásra kerül, és a stresszhormonoknak és a glukagonnak köszönhetően beindul a glikogenolízis folyamata, ami megnöveli a vércukorszintet.
Ezen írás nem törekszik teljességre, a témakör csak egy részét érintettem, és a bennünk zajló biológiai folyamatok és a konfliktus jellegének megértésére szolgál. Minden ember élete-életvonala egyedi, ezért a pontos kiváltó okokat személyre szabottan, a megélt események függvényében érdemes vizsgálni. Az, hogy ki hogyan birkózik meg a konfliktusaival egyénenként változó, más területeket másként kezelünk, attól függően, hogy mennyi negatív tapasztalatunk, kudarc élményünk gyűlt ott össze. Egy konfliktus feltárása nem helyettesíti az orvosi ellátást.
Kapcsolódó cikk: A vércukorszint változások biologikus alapja
Hogy ne maradj le semmilyen aktuális információról, iratkozz fel a hírlevelemre!
Tudj meg többet:
Ha szeretnél közreműködni abban, hogy milyen témában jelenjenek meg cikkek vagy egyéb tartalmak,
azt alább a hozzászólásoknál megteheted. Nagyra értékelem a visszajelzésed!
Ha támogatnád a munkám, sokat tudsz segíteni a cikkek megosztásával,
hogy az információ eljusson a megfelelő helyre, a megfelelő emberekhez.
Köszönöm megtisztelő figyelmed!
