Stroke? Agyvérzés? Vagy bénulás?

Ahhoz, hogy a stroke biologikus hátterét értsük, meg kell értenünk a hagyományos orvoslás nézőpontját, illetve annak ellentmondásait.

A stroke jelentése 'agyi érkatasztrófa'.

Ezt a fogalmat két részre osztják,
az egyik, amit "agyi infarktusnak" (iszkémiás stroke) neveznek, amikor azt feltételezik, hogy valamely agyi ér elzáródása miatt, az adott agyi terület vérellátási zavara különböző működészavarokat, károsodást eredményez,

a másik, az agyvérzés, (a vérzéses stroke,) amikor az agyi ér sérülése miatt az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt.

A hagyományos orvoslás szerint,
nem minden stroke agyvérzés, de minden agyvérzés stroke.

Más a helyzet, ha biologikusan gondolkodunk.

Az utóbbival kezdve, az agyvérzés esetében az agyi ér sérülése miatt az erekből kilépő vér okozza a tüneteket, és attól függően okoz a testben működési zavarokat (érzékelés-, mozgásbénulást, szédülést, mozgáskoordinációs-, látászavarokat,) hogy az az agyban hol történik, milyen relék működését befolyásolja.

Az érsérülés akkor jöhet létre, ha egy hátráltatottsággal kapcsolatos önértékelés-csökkenési konfliktusba folyamatosan oda-vissza kapcsolgatunk, amitől az érfal elvesztheti a rugalmasságát, elvékonyodhat, könnyebben sérülhet.

Az agyi ereket érintő hátráltatottsági önértékelési konfliktus, olyan helyzetekben kerülhet elő, amikor az agyunkkal, tudásunkkal, gondolkodásunkkal, fejjel kapcsolatban hátráltatottnak, hátráltatva érezzük magunkat.

Pl., ha úgy érezzük, hogy "hülyének néznek", vagy ha "hülyének érezzük magunkat", vagy ha "valamit nem tudunk megérteni" stb.

Az agyi infarktus (iszkémiás stroke) esetén viszont teljesen más a helyzet, mint amit a hagyományos orvoslás állít.
Ugyanis, ha igaz lenne, hogy egy adott érszakasz elzáródása, szinte azonnali működéskárosodásokat okoz, akkor nem hajthatnának végre olyan életmentő műtéteket, ahol az agy vérellátásának a felét, azaz az egyik nyaki ütőeret teljes egészében elzárják, - mondván, hogy a másik oldal biztosítja az agy táplálását. Márpedig ezt megteszik, és ebből adódóan a páciens nem szenved el (a stroke diagnózisához kapcsolt) tüneti károsodásokat.

(Amikor egy ér elzáródik, a környező erek veszik át az érintett szervek/szövetek vérellátását.)

Az agyi infarktushoz társított minden egyes tünetnek megvan a becsapódott biológiai konfliktusból származó oka és háttere, itt most az izombénulást érintem.

Az izombénulással járó tüneteknél, jó, ha ismerjük az izmok beidegződését.
A harántcsíkolt izmok szövettáplálási, szövetmennyiség vezérlési központja a velőállományban található, míg az izommozgatást végző központ a mozgatókéregben, a kéregállományban.
Ha a velőállományi szövettáplálási központ érintett valamely agyi történésből adódóan, az érintett izom sorvadásnak indul, de ettől még működik tovább, nem következik be mozgásbénulás.
Ha viszont a mozgatókéreg érintett, - és nem más szövet, érsérülésből fakadó vér, vagy környező ödéma nyomja a mozgatókéreg adott reléjét, - akkor
a mozgásbénulás a mozgatókéregbe csapódott biológiai konfliktus következménye.

A bénulás pedig nem jár az izomszövet sorvadásával, csupán a kihasználatlanságából adódó természetes leépüléssel.

A motorikus bénulás a kéregállomány motorikus kéregmezőjébe csapódó góc következménye, ami egy "menekülési konfliktus" hatására beinduló értelmes biológiai különprogram.

Ez a biológiai válaszreakció akkor jön létre, ha a "ragadozó" elől való menekülésnek már nincs más módja, mint a hullareflex, mintegy utolsó megoldás arra, hogy a halál torkából, vagy egy végzetesnek érzékelt helyzetből megmeneküljünk. A ragadozó többnyire egy olyan valaki vagy valami, aki/ami sakkban tart, aki/ami hatalmat gyakorol felettünk, (vagy magunk fölé helyezzük), állatoknál a tápláléklánc csúcsán, vagy legalábbis hierarchikusan az érintett egyed felett helyezkedik el. Tehát az érintett az adott helyzetben prédának, áldozatnak érzi magát.

Összességében mindez annyit jelent, hogy az iszkémiás stroke-ok tulajdonképpen a mozgatókéregbe csapódott, (illetve a tünetekhez kapcsolódó relékbe csapódott) biológiai konfliktusok, (ritkán az érintett relék működését kiváltó agyi ödémák vagy agyi szövetek,) és nem érkatasztrófa következményei.

 

Tehát, ha ragaszkodnánk a szó tényleges jelentéséhez, csak az agyvérzést nevezhetnénk strokenak, (agyi érkatasztrófának).

Vagy...

visszafelé gondolkozva, - a tünetek agyi eredetét alapul véve - mondhatnánk, hogy minden egyes szervi elváltozásunkat okozó, becsapódott biológiai konfliktus, - tehát minden elváltozás, ami nem baleset, nem roncsolás és nem mérgezés, - egy kis stroke.

Ezen írás nem törekszik teljességre, a témakör csak egy részét érintettem, és a bennünk zajló biológiai folyamatok és a konfliktus jellegének megértésére szolgál. Minden ember élete-életvonala egyedi, ezért a pontos kiváltó okokat személyre szabottan, a megélt események függvényében érdemes vizsgálni. Az, hogy ki hogyan birkózik meg a konfliktusaival egyénenként változó, más területeket másként kezelünk, attól függően, hogy mennyi negatív tapasztalatunk, kudarc élményünk gyűlt ott össze. Egy konfliktus feltárása nem helyettesíti az orvosi ellátást.

Kapcsolódó cikk: Az izombénulásról

Hogy ne maradj le semmilyen aktuális információról, iratkozz fel a hírlevelemre!

Tudj meg többet:

 

Ha szeretnél közreműködni abban, hogy milyen témában jelenjenek meg cikkek vagy egyéb tartalmak,
azt alább a hozzászólásoknál megteheted. Nagyra értékelem a visszajelzésed!
Ha támogatnád a munkám, sokat tudsz segíteni a cikkek megosztásával,
hogy az információ eljusson a megfelelő helyre, a megfelelő emberekhez.
Ha adományoznál a biologikus gondolkodás elterjedése érdekében, azt ITT tudod megtenni.
Köszönöm megtisztelő figyelmed!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám! Ha bármi kérdésed van, elérsz az alábbi helyeken:

Fontos linkek

Adatkezelési tájékoztatóCikkekTanfolyamokKonzultációKapcsolatRólam
© Copyright 2017-2025 - Elek Noémi - Minden jog fenntartva.
envelope-ophonefacebookyoutube-playpaper-plane