Krónikus fáradtság gyötör? Lehet, hogy te is egy fekete bárány vagy!

Krónikus fáradtság… ismerős állapot?
Legtöbbünk pontosan tudja, hogy miről van szó, és előszeretettel magyarázzuk is mindenfélével, kezdve a tavaszi fáradtságtól a téliig, a túlsúlytól a diétázásig, a stressztől egészen addig, hogy valaki „leszívhatta” az energiánkat...

Kijelenthető azonban, hogy az ember alapállapotában, – és ha nem egy komolyabb regenerálódási folyamat zajlik benne – egyáltalán nem fáradt, sokkal inkább energikus, cselekvésre kész és nagy munkabírású. Ennek a kívánatos állapotnak természetesen megvan a biokémiai magyarázata, ami a mellékvesékhez kötődik: ugyanis ezek a szerveink termelik és tárolják számunkra az éberségünkhöz és mozgékonyságunkhoz szükséges hormonokat (konkrétan a kortizolt és az adrenalint).

De mégis mitől függ ezeknek a hormonoknak a mennyisége?

Persze, ez is „fejben dől el…” Vagyis amikor úgy érezzük, hogy jó irányba haladunk az életünkben, akkor mellékveséink lelkesen termelik és rendelkezésünkre bocsájtják ezen hormonokat, így mozgékonyak, éberek, frissek leszünk. Viszont ha bizonytalannak érezzük magunkat, kétségeink támadnának az irányt illetően, akkor csökken a hormontermelés. Elvégre ha rossz irányba tartunk, akkor a leglogikusabb megoldás erre, ha megállunk – vagy ha muszáj tovább mennünk, legalább lassan tegyük, hogy ne kerüljünk túlságosan távolra attól a helytől, ahol még jó volt.

Néhányunknak, az olyan Fekete Bárányoknak, akik inkább a "járatlan utakat" részesítik előnyben, gyakrabban lép életbe ez a különprogram – pusztán azért, hogy megmentse az életünket.

De a jelenség megfigyelhető az állatvilágban, például a bárányoknál is.

A birkáknak a nyáj egysége jelenti a biztonságot és a túlélést, ezért mindent megtesznek, hogy együtt maradjanak. Mégis, ha egy bárány túlságosan kíváncsi és vakmerő, és messzebbre merészkedik, vagy netán túlságosan elmélyül egy-egy pitypang elfogyasztásának élvezetében, és mire feleszmél, addigra a többiek már odébb álltak… , akkor előfordul, hogy az egyed magára marad. Egy magányos birkának az állatvilágban nem sok esélye van a túlélésre, így ilyenkor biológiai programok indulnak be, hogy az ilyen kóbor állatok visszataláljanak a nyájhoz. A mellékvese azonnal csökkenti a mozgékonyságot fokozó hormonok kibocsátását, ami egy fáradt, energiahiányos állapotot idéz elő, ami által eléri, hogy az érintett egyed egy helyben maradjon és ne kerüljön még távolabb a társaitól. A nyáj előbb-utóbb észreveszi, hogy a „kis fekete” hiányzik, és keresésére indulnak, valamint telepatikus jeleket küldenek felé. Mikor az elkóborolt bárány vette az adást, a mellékvese újból termelni kezdi a szükséges hormonokat, amitől az újra lelkessé, mozgékonnyá válik és az állat elindul a nyáj felé, a nyáj pedig a kóbor bari felé az örömteli viszontlátás reményében.

E biológiai különprogramok bennünk is kódolva vannak, vagyis ha elszenvedjük a „nyájtól való elszakítottság” vagy „rossz úton járás” érzését, automatikusan aktivizálódnak, aminek (és a mellékvese vázolt működésének) eredményeképpen fáradtság, erőtlenség tör ránk. A biológiai természettörvények ismerete nélkül persze nem olyan egyszerű a helyére tenni ezt a jelenséget, és ilyenkor beérjük az orvos diagnózisaival, vagy az aktuális hiedelmekkel is… Pedig a megoldás ezúttal is bennünk van!

Fentiek alapján könnyen ellenőrizhetjük testi reakciókból, hogy a jó irányba haladunk-e hivatásunk vagy kapcsolataink terén, pusztán annak a megfigyelésével, hogy mennyire érezzük magunkat fáradtnak, amikor munkába indulunk vagy amikor hazafelé, illetve mennyire vagyunk energikusak akkor, amikor Kedvesünk jön hozzánk, vagy épp ha távozik…

Érzéseink és érzelmeink biologikus vizsgálata nem csak a súlyos testi elváltozások elkerülésében, de életünket befolyásoló fontos döntéseink meghozásában is segíthet.

Természetesen, ha felfedjük és megoldjuk a konfliktust, vagy elengedjük az adott programhoz tartozó érzelmeket, a fáradtság és apátia szürke, nyomasztó felhői is azonnal tovább vonulnak...

 

Ezen írás nem törekszik teljességre, a témakör csak egy részét érintettem, és a bennünk zajló biológiai folyamatok és a konfliktus jellegének megértésére szolgál. Minden ember élete-életvonala egyedi, ezért a pontos kiváltó okokat személyre szabottan, a megélt események függvényében érdemes vizsgálni. Az, hogy ki hogyan birkózik meg a konfliktusaival egyénenként változó, más területeket másként kezelünk, attól függően, hogy mennyi negatív tapasztalatunk, kudarc élményünk gyűlt ott össze. Egy konfliktus feltárása nem helyettesíti az orvosi ellátást.

Kapcsolódó cikk: Q&A - Karantén szindróma

Hogy ne maradj le semmilyen aktuális információról, iratkozz fel a hírlevelemre!

Tudj meg többet:

Ha szeretnél közreműködni abban, hogy milyen témában jelenjenek meg cikkek vagy egyéb tartalmak,
azt alább a hozzászólásoknál megteheted. Nagyra értékelem a visszajelzésed!
Ha támogatnád a munkám, sokat tudsz segíteni a cikkek megosztásával,
hogy az információ eljusson a megfelelő helyre, a megfelelő emberekhez.
Köszönöm megtisztelő figyelmed!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám! Ha bármi kérdésed van, elérsz az alábbi helyeken:

Fontos linkek

Adatkezelési tájékoztatóCikkekTanfolyamokKonzultációKapcsolatRólam
© Copyright 2017-2025 - Elek Noémi - Minden jog fenntartva.
envelope-ophonefacebookyoutube-playpaper-plane