(2022.11.04)
Az aranyér a végbél laphám regenerálódási tünete. Azért fontos, hogy ez egy regenerálódási tünet, hogy lássuk, hogy nem egyszerűen csak ott termett egy gyulladás a végbél laphámszövetén, hanem ezt megelőzte egy laphámsorvadás, laphám elvékonyodás.
Na de, mi értelme van ennek a laphámsorvadásnak?
A végbél laphám biológiai funkciójához tartozik - azon túl, hogy a felesleges béltartalmat elengedi, - a területkijelölés egy módja. Az állatok világában egyértelműen elmondható, hogy "minden állat ott székel [pottyant], ahol székel [uralkodik, lakik]". Ezzel ugyanis szagmintát hagynak maguk mögött, amivel meghatározzák, és a betolakodók számára egyértelművé teszik a felségterületük határait.
Ha az egyed egy olyan területre téved, ami felett nem uralkodik, akkor ahhoz, hogy ne kerüljön összetűzésbe a helyi domináns egyeddel, és ép bőrrel megússza, visszatartja a béltartalmat.
Attól, hogy esetlegesen nem ismerjük ennek a folyamatnak a működését, attól még ez az embereknél is így zajlik.
Emberi léptékben is igaz, hogy "mindenki ott trónol [pottyant], ahol trónol [uralkodik, lakik]".
Erre egyik legjobb példa az, amikor külföldre utazunk, és ott az adott körülmények nem felelnek meg az általunk megszokottaknak.
Pl.: Ha utazás közben tolonganak a mosdóban és úgy érezzük nem időzhetünk ott kedvünkre, ha körbepisilt toaletteket találunk, ha a higiéniai körülmények nincsenek ínyünkre, vagy, ha frusztrációt okoz, hogy a soron következőnek "otthagyjuk a szagunkat". Esetleg már befelé menet is inkább kifelé fordulnánk a sok területkijelölési "illatminta" hatására...
(Ezért van az, hogy a patikákban a külföldiek által a legkeresettebb termék a hashajtó.)
De a folyamat nem korlátozódik konkrétan a külföldre, minden olyan területen tapasztalhatjuk, - konkrét és átvitt értelemben is, - minden olyan terület "kül-föld", ahol nem vagyunk otthon, vagy nem érezzük magunkat otthon, - idegen házban, idegen környezetben, - vagy egyszerűen csak olyan helyen, - közös vagy saját lakásban, munkahelyen, közösségben - ahol uralkodnak rajtunk, ahol úgy érezzük, hogy erőteljesen függ a létünk/pozíciónk attól, hogy milyen benyomás alakul ki rólunk.
Ezeknek a külvilágból érkező ingereknek hatására, nem érezzük úgy, hogy kijelölhetnénk a területet, ezért visszafogjuk a béltartalmat, és ennek tüneteiként alakulnak ki a szorulás és a puffadás.
Viszont, mivel örökké nem tartalékolhatjuk magunkban a már megemésztett, eltávolítandó falatot, hogy mégis megtörténjen, és könnyebb legyen annak az elengedése, a visszatartással egyidőben automatikusan elindul a végbél laphám vékonyodása, ezzel átmérőtágulást létrehozva. Ez a konfliktus aktív fázis.
Amikor végre már megszokjuk a környezetet és otthon érezzük magunkat, vagy olyan helyre kerülünk, ahol otthon érezzük magunkat, vagy visszakapjuk az igazságunkat, és a pozíciónkat a területünkön, vagy sikerül kifejeznünk a kapcsolódó érzelmeinket, akkor indul el a helyreállítási folyamat, amikor is feltöltődéssel, gyulladással, szövetszaporulattal, vírusokkal regenerálódik a laphám szövet, és ilyenkor jelentkezik tünetként az aranyér.
A konfliktus hosszától és mértékétől függően előfordulhat vérzés is az epileptokrízisben, de - ha nem történik konfliktusba való visszaesés, - a konfliktusmegoldás utáni szakasz végére, eredeti állapotára regenerálódik a szövet.
A végbél laphámhoz tartozó konfliktust szoktuk dilemma-konfliktusnak, álláspontmeghatározási-konfliktusnak is nevezni, na de hogy kapcsolódik ehhez a dilemma?
Ha nem vagyunk otthon valahol, ha nem jelölhetjük ki a területünket, az egyszerre azt is jelenti, hogy alárendelt viszonyban vagyunk az ott élőkkel, az ott jelenlévőkkel szemben, hogy úgymond "nem sok jogunk van ott a létezésre". Itt merül fel a kérdés, a dilemma, hogy megfelelő-e számunkra az, ha más jelöli ki a határainkat, megfelelő-e ez az alárendelt pozíció, egy adott helyzet, az adott status quo, vagy inkább odébb állunk, és keresünk egy olyan területet, ahol saját magunk uralkodhatunk, vagy ahol elismerik az értékeinket?
Ezen írás nem törekszik teljességre, a témakör csak egy részét érintettem, és a bennünk zajló biológiai folyamatok és a konfliktus jellegének megértésére szolgál. Minden ember élete-életvonala egyedi, ezért a pontos kiváltó okokat személyre szabottan, a megélt események függvényében érdemes vizsgálni. Az, hogy ki hogyan birkózik meg a konfliktusaival egyénenként változó, más területeket másként kezelünk, attól függően, hogy mennyi negatív tapasztalatunk, kudarc élményünk gyűlt ott össze. Egy konfliktus feltárása nem helyettesíti az orvosi ellátást.
Kapcsolódó cikk:
Hogy ne maradj le semmilyen aktuális információról, iratkozz fel a hírlevelemre!
Tudj meg többet:
Ha szeretnél közreműködni abban, hogy milyen témában jelenjenek meg cikkek vagy egyéb tartalmak,
azt alább a hozzászólásoknál megteheted. Nagyra értékelem a visszajelzésed!
Ha támogatnád a munkám, sokat tudsz segíteni a cikkek megosztásával,
hogy az információ eljusson a megfelelő helyre, a megfelelő emberekhez.
Ha adományoznál a biologikus gondolkodás elterjedése érdekében, azt ITT tudod megtenni.
Köszönöm megtisztelő figyelmed!
